Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy László

nagy--laszlo.jpg(* Deáki, 1910. február 27.  –  † Léva, 1990. március 27.)

60 éven át a 

magyar műkedvelő színjátszás

lelkes ápolója

A színházzal már gyermekkorában kapcsolatba került, majd a sáros-pataki gimnázium  diákjaként tagja volt az önképzőkörnek.

Később asztalosnak tanult Pozsonyban, ahol szintén bekapcsolódott a kultúréletbe.

1930-ban került Lévára, mint kitanult szakmunkás. Itt 20 éven át tagja volt a dalárdának, az iparos körben és különböző egyletek színjátszó köreiben működött.

1949-ben alapítója volt a  CSEMADOK lévai alapszervezetének, és azonnal szervezni kezdte annak színjátszó együttesét, melynek megalakulása után a lévai társulat elsőként a  Ludas Matyi színművet vitte színpadra. Itt még  ő játszotta a  címszerepetMajd ezt követte a többi. Összesen 20 egész estét betöltő színdarabot rendezett, melyek közül a Csárdáskirálynő volt a legsikeresebb - 63-szor adták elő Szlovákia szerte.

Ebben az időben túlzás nélkül mondhatjuk, hogy munkásságának köszönhetően Léva volt a szlovákiai magyar kultúra központja.

1963-ban a Lévai Művelődési Házhoz került. Itt megalapította a magyar Garamvölgyi Színpadot, ahol 27 évig rendezett. Társulata mindvégig az A kategóriába tartozott. Szabadidejének minden percét a színháznak szentelte. Tisztelték pontos munkáját, páratlan lelkesedését. A darabok rendezőpéldányát olyan pontosan dolgozta ki, hogy bármelyik hivatásos rendezőnek dicséretére vált volna. Mint kitűnő asztalos a díszleteket is maga készítette, emellett még kosztümöket is tervezett. Munkáját sok elismerés, oklevél, kitüntetés ékesítette, de ezeknél sokkal többre tartotta az emberek szeretetét, a lelkes közönséget.

A színház világnapján húnyt el. Végső nyughelye a lévai református temetőben van.