Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zsinagóga

    Léván a zsidókról szóló első írásos említés 1713-ból származik. A zsidók tömeges betelepedése azonban csak a 19. század 30-as éveire tehető. 1840-ben megalapították az első egyházközséget és a zsidó iskolát. Két évvel később a lévai zsidók azzal a kérelemmel fordultak a hivatalokhoz, hogy jelöljenek ki helyet temetőjüknek.
1848-ban Léván 100 zsidó lakos élt. A 19. és 20. század fordulóján a zsidók Léva lakosságának kb. a 15 %-át alkották. A zsidóknak közel a fele a kereskedelemben dolgozott, egyötödük iparos és kézműves volt, a többiek kiváló ügyvédek, hivatalnokok, bankárok, orvosok, tanítók, művészek voltak.
     A város történetének szomorú fejezete volt a zsidókérdés ún. végső megoldása, a második világháború idején. Magyarország németek által való megszállása után (Léva is Magyarország részét képezte) 1944-ben a lévai zsidókat is gettóba kényszerítették. A kaszárnyába, majd a zsidó iskolába ill. a dohánygyár raktárába toloncolva várták az Auschwitzbe vagy más koncentrációs táborba szállító vagonokat.
      A zsinagóga romantikus-klasszicista épület, 1853-ban épült. Mellette épült fel a zsidó iskola. Később megmutatkozott, hogy a zsinagóga nem felelt meg az egyházközség egyre növekvő lélekszámának, ezért megnagyobbították és felújították. 1854-ben az iskola is új, korszerű épületet kapott, és a lévai zsidóknak rituális fürdőt (mikve) is építettek. Abban az időben a zsinagóga homlokzatán két kis obeliszk és hagymakupolás tornyocskák voltak. Később az obeliszkeket eltávolították. A homlokzatot gazdagon domborművek díszítették, melyek fölött egy márványlapot helyeztek el Isten parancsolatainak héber szövegével.
     A zsinagógát 2012-ben felújították. Napjainkban koncerteknek, kiállításoknak és hasonló kulturális eseményeknek adhat otthont. (Reško, Alexander Ing.–Behula, Pavol: Levice, Léva. KT s.r.o., 2001, 16. old., Tolnai, Csaba: Levice na starých pohľadniciach – Léva régi képeslapokon. Dajama, 2006, 18. old.)